2013. október 6., vasárnap

A matricázás és a tegelés őse: a szegezés. Vastuskó a Várnegyedben

A táblán a következő olvasható: "Az egykori budai vastuskó másolata. Eredetije a XIX. sz. elején készült és 1960 végéig állt ezen a helyen." Az I. kerületben, az Iskola és a Vám utca sarkán áll. Vaslemezzel burkolt fatönk, kb. 150 cm magas. Fűszerüzlet cégére volt. Az alkalmaztatásuk lejártával távozó vándorlegények verték be valaha az emlékük megörökítésére szolgáló vasszögeket.

A vastuskó (Stock im Eisen) állítása a német nyelvterületen terjedt el. Lényege, hogy minden városba érkező mesterlegény, aki céhes vándorútját tölti, belevert egy szöget a városban felállított tuskóba. Az egyik leghíresebb Stock Bécsben van, a Stephansplatz másik neve "am Stock im Eisen", vagyis a vastuskónál.


vastuskó, Buda, I. kerület, Budapest, Várnegyed, Hungary, Magyarország, vándorlegények

Túlélsz, pöcök”
[Jegyzetfüzet] 2008.06.17 01:17
(Budai Hírlap)
Rozsdás, göcsörtös és vénséges vén – mégis életerős, mint egy vírus, a kollektív városi emlékezet parazita mémje. A budai vastuskó, az átutazó vándorlegények egykori fétise a XVIII. század vége óta áll Vízivárosban: jellegtelen tereptárgy, ám nagy múltja, a hozzá köthető céhes hagyományok miatt védettséget élvezve fennmarad, évtizedeken vagy akár évszázadokon át - akár az Örkény-egypercesben babonás tisztelettel őrizgetett pöcök.

Valljuk be, a Vám és az Iskola utca sarkán álló Vastuskó kifejezetten csúnya, ormótlan emlékmű. Vonzereje, ha van, éppen durvaságában, fenyegető mivoltában rejlik − erre városrész vezetősége akaratlanul is rájátszott, mikor a szobrot, annak védelmében, vasrácsokkal vette körül. A tuskó ettől úgy hat, mint kegyetlen természeti istenség képe lenne: valami arctalan ősi bálvány, amit a budaiak csak tisztes távolságból mernek imádni. A hasonlat talán túlzó − mégis a budai vastuskó olyan archaikus erőt jelképez, amiről az írásbeliség alig, vagy csupán érintőlegesen emlékezik meg. Az 1700-as évek végén közszemlére állított tuskó eredetileg fából volt, s a céhesek íratlan hagyományai szerint a Budán munkát vállaló, tanuló vándorlegények dolguk végeztével belevertek egy-egy szöget: minden egyes indulattal vagy örömmel bevert szög az itt töltött éveket idézte − némán és tömegesen, mint a városi golyónyomok, vagy az izraeli zsidók sírokra helyezett kövei. 

A tuskó később Víziváros egyik nevezetessége lett – még a Budán átutazó Andersen is megemlítette naplójában – kiállítási helye pedig idővel többször is változott: éveken keresztül egy fűszerüzlet kirakatában volt látható, majd egy másik kereskedésben, idővel pedig újra közterületre került. A műemlék már az 1920-as évek vége felé restaurálásra szorult, a József Nádor cég ’27-ben legalábbis tervezte felújítását. A problémára végleges megoldást az 1960-as csere jelentett, minek során a főváros az eredeti fa tuskó helyére egy szegecselt fémrönköt állított, a régit pedig múzeumba vitte. A ma is látható változat úgy néz ki, mint egy félresikerült modern térplasztika − csúnyának csúnya, eredeti üzenetét, a mementóként bevert szögeket elvesztette – de pár évtizedig biztosan kitart. Hogy utána mi lesz? Hát, készül egy újabb változat, még ha az eredeti tuskóval kapcsolatos információk, anekdoták addigra el is tűnnek majd. A következő dizájner talán üvegből vagy törhetetlen műanyagból formálja meg a rönköt – dudorait, ferdeségét pedig elsimítja, mint egy rossz ízlésű modernkedő korszak emlékezetét. A jövő vastuskója már egy áttetsző, tökéletes henger lesz, belsejében hangulatos fények pulzálnak, lényegét tekintve azonban marad, ami eddig is volt: időben sodródó kulturális mém − egy féltve őrzött, szépítgetett évszázados pöcök. 

Koncz Tamás

vastuskó, Buda, I. kerület, Budapest, Várnegyed, Hungary, Magyarország, vándorlegények





Buda, Budapest, Hungary, I. kerület, Magyarország, vastuskó, vándorlegények, Várnegyed,  Stock im Eisen

Buda, Budapest, Hungary, I. kerület, Magyarország, vastuskó, vándorlegények, Várnegyed,  Stock im Eisen

Buda, Budapest, Hungary, I. kerület, Magyarország, vastuskó, vándorlegények, Várnegyed,  Stock im Eisen

ez meg Austria:

forrás: www.david.juden.at/
Fredenau:

forrás: www.freudenauer-kulturverein.at/


Nincsenek megjegyzések: